Nemzetem
Emeld fel fejed Nemzetem!
Nézz jövődbe büszke arccal,
szádból hulljon ki a panaszdal.
Bízó éneket, mi erőt ad nekünk,
ilyen dalt énekelj Nemzetünk!
De ne legyen hazuggá dalod,
ne váljon önhitté az önbizalom.
Igaz remények kellenek,
tervek, mik lelkesítenek.
Szeretnék látni végre már!
Szabadon!
Nem lebegő, homályos
fátylakon átszűrődő zavaros,
színesre festett képeket,
de éleseket, igazakat
ha nem is olyan szépeket.
Hallani szeretnénk
a valóság hangjait.
Fülekbe kiabált jelszó
itt nem segít!
Szeretnénk hallani
az apró neszeket
és a jaj szót,
mi intő üzenet.
Emeld fel fejed Nemzetem!
Múltad már mögötted.
Fényes és mocskos történelmed.
Szádban volt édes
és volt keserű a falat.
Nyögtél rabságban tatár,
török, német, orosz és magyar alatt.
Összefogás épített hazát,
s aratott számtalan diadalt.
Békétlenség, széthúzás rombolt
és kavar sok vihart.
